Az alábbiakban az esküvővel, házasságkötéssel kapcsolatos tudnivalókat gyűjtöttük össze. A bal oldali oszlopban látható lista elemeire kattintva az adott információ a jobb oldali sávban jelenik meg.

A házasság létrejötte, érvénytelensége

A házasságkötést megelőző eljárás

Házasságkötés

Külföldi állampolgárral, vagy külföldön történő házasságkötés

Névviselés, névmódosítás, névváltoztatás

A házasságkötést megelőző eljárás

A házassági szándék bejelentésekor az anyakönyvvezető a házasulókkal ismerteti a házasság törvényi akadályait, a házasságkötés törvényes előfeltételeit, és felhívja a figyelmüket arra, hogy a házasságkötés időpontját legkorábban a bejelentéstől számított 30 nap elteltével tűzheti ki, egyben felhívja a házasulók figyelmét a házassági akadályok elhallgatásának következményeire.

A házasuló a házassági szándékát személyesen jelenti be és erről az anyakönyvvezető jegyzőkönyvet vesz fel.

A házasulók egyike – ha magyarországi lakcímmel nem rendelkezik – a házassági szándékát az illetékes külföldi hatóság /közjegyző, anyakönyvvezető/, illetve az illetékes magyar konzuli tisztviselő előtt tett hitelesített és hiteles magyar nyelvű fordítással ellátott nyilatkozatával írásban is bejelentheti.

Házassági akadályok

1. El nem hárítható házassági akadályok:

a) fennálló házasság;
b) egyenesági rokonság;
c) nem köthetnek házasságot a testvérek, féltestvérek, az örökbefogadott gyermek és vérszerinti testvére;
d) érvénytelen a cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt álló személy házassága;
e) a 16. életévét betöltött kiskorú még előzetes gyámhatósági engedéllyel sem köthet házasságot – ezt az életkort el nem érő kiskorú házasságkötése érvénytelen;
f) nem köthet házasságot az a házasuló, aki bár nem áll cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt, de állapotánál fogva nyilvánvalóan cselekvőképtelen;
g) örökbefogadó és az örökbefogadott házassága érvénytelen.

2. Felmentéssel, engedéllyel elhárítható házassági akadályok:

a) testvérnek testvére vérszerinti leszármazójával kötött házassága – bármelyik házasuló lakóhelye szerint illetékes önkormányzat jegyzője által adott előzetes felmentéssel. A jegyző az engedélyt utólag is megadhatja.
b) nem köthet házasságot a házasság megszűnése után sem a házastárs a volt házastársa egyenesági rokonaival – bármelyik fél lakóhelye szerint illetékes önkormányzat jegyzője - a házasulók közös kérelme alapján - a tervezett házasságkötéshez a szükséges felmentést megadhatja.
c) a 16. életévét már betöltött, de még nem nagykorú házasuló esetén, ha a gyámhatóság az indokolt házasságkötéshez az előzetes engedélyt megadja.

Házasságkötés törvényes feltételeinek igazolása

A házasságkötést megelőzően a házasulóknak az anyakönyvvezető előtt ki kell jelenteniük, hogy házasságuknak legjobb tudomásuk szerint nincs törvényes akadálya, egyszersmind igazolniuk kell, hogy házasságkötésük törvényes feltételei fennállnak.

A bejelentés alapján indult házasságkötést megelőző eljárásban az anyakönyvvezető a feleket tájékoztatja a házasságkötés törvényi előfeltételeiről, a házasságkötés törvényben megállapított akadályairól, és arról, hogy a házasságkötés időpontja a házasságkötési szándék bejelentésétől számított 30 nap elteltével tűzhető ki.

Az anyakönyvvezető az eljárásról jegyzőkönyvet készít, amely tartalmazza a házasságkötéshez, a házassági anyakönyvi bejegyzéshez szükséges adatokat, ezek igazolására bemutatott okiratok megnevezését és számát, valamint a házasságkötést megelőző eljárásban a házasulók által tett nyilatkozatokat. A jegyzőkönyvhöz csatolni kell a házasságkötéshez szükséges engedélyeket, felmentéseket.

Amennyiben a felek a házasságkötést megelőző eljárásban nem igazolják a házasságkötésük törvényes feltételeit, az anyakönyvvezető a házasságkötésnél való közreműködést megtagadhatja.

1. A magyar állampolgár személyazonosságát, állampolgárságát személyazonosító igazolvánnyal vagy útlevéllel köteles igazolni. A kettős állampolgársággal rendelkező házasuló magyar állampolgárságát érvényes állampolgársági bizonyítvánnyal is igazolhatja. A nem Magyarországon élő külföldi állampolgárnak útlevéllel, míg a belföldön élő külföldi állampolgárnak személyazonosságát és állampolgárságát a külföldiek részére kiállított személyazonosító igazolvánnyal vagy tartózkodási engedéllyel kell igazolnia.

2. A házasságkötési szándék bejelentésénél a házasuló személyi adatait az anyakönyvvezetőnek bemutatott születési anyakönyvi kivonattal köteles igazolni. A házasulónak a külföldön kiállított születési anyakönyvi kivonatot és az arról készült hiteles magyar fordítást is be kell mutatnia. Ennek hiányában az anyakönyvvezető diplomáciai úton intézkedik az anyakönyvi kivonat beszerzése érdekében.

3. A lakóhelyet lakcímkártyával kell igazolni, míg külföldiek esetén a lakóhely igazolásának módja a tanúsítvány, melyet a házasulónak hiteles magyar fordítással együtt kell az anyakönyvvezetőnek bemutatnia.

4. A házasulónak igazolnia kell a családi állapotát.

5. A 16. életévét betöltött személynek csatolnia kell a házasságkötéshez a gyámhatóság előzetes engedélyét.

6. A házasulóknak csatolniuk kell a 30 napos várakozási idő, illetőleg meghatározott rokoni, hozzátartozói körbe tartozó házasulók esetén házassági akadálya alóli felmentést tartalmazó jegyző engedélyét.

A házasulandók által teendő nyilatkozatok

1. Nyilatkozat a házassági akadály hiányáról.

2. A menyasszony nyilatkozata a házasságkötés utáni névviselés formájáról. Ha a menyasszony a névviselésről nem nyilatkozik, az anyakönyvvezető a házasságkötésnél való közreműködést megtagadhatja.

3. Megállapodás a születendő gyermek családi nevéről, ha a menyasszony a házasságkötés után leánykori családi és utónevét kívánja viselni. A megállapodás az első gyermek megszületéséig megváltoztatható.

4. A vőlegénynek nyilatkoznia kell arról, hogy menyasszonya rendezetlen családi jogállású gyermekét a magáénak elismeri-e. Az apai elismerő nyilatkozat nem visszavonható.

Amennyiben a menyasszonynak rendezetlen családi jogállású gyermeke van, az anyakönyvvezető a házasságkötést megelőző eljárásban a személyesen jelenlevő vőlegény figyelmét felhívja arra, hogy amennyiben menyasszonyának a gyermekét a házasságkötést megelőzően magáénak elismeri - jogszabályban foglalt feltételek fennállása esetén - őt kell a gyermek apjának tekinteni.

A vőlegény apai elismerő nyilatkozatot a házasság megkötéséig tehet. A nyilatkozatot visszavonni nem lehet.

Az apai elismerő nyilatkozat alapján a férjet akkor lehet a gyermek apjának tekinteni, ha a nyilatkozat megtételétől számított hat hónapon belül a házasságot megkötik.

Amennyiben a szülők a házasságkötés után nem viselnek közös házassági nevet, a házasságkötést megelőző eljárás során meg kell állapodniuk arról, hogy a házasságból származó gyermekek az apa vagy az anya családi nevét, vagy a mindkét szülő családi nevéből képzett, legfeljebb kéttagú családi nevet viselik. A megállapodást a házassági anyakönyv is tartalmazza. A gyermekek nevére vonatkozó megállapodás legkésőbb az első közös gyermek születésének anyakönyvezéséig módosítható.