Az alábbiakban az esküvővel, házasságkötéssel kapcsolatos tudnivalókat gyűjtöttük össze. A bal oldali oszlopban látható lista elemeire kattintva az adott információ a jobb oldali sávban jelenik meg.

A házasság létrejötte, érvénytelensége

A házasságkötést megelőző eljárás

Házasságkötés

Külföldi állampolgárral, vagy külföldön történő házasságkötés

Névviselés, névmódosítás, névváltoztatás

A házasság létrejötte, érvénytelensége

Általános rendelkezések

Házasság akkor jön létre, ha az együttesen jelenlevő házasulók az anyakönyvvezető előtt személyesen kijelentik, hogy egymással házasságot kötnek, azaz a házasság érvényesen akkor jön létre, ha megfelel az alábbi 3 minimális feltételnek:

- az anyakönyvvezető hivatalos minőségben való eljárása /közreműködése/,
- a házasulók személyes jelenléte,
- a házasságkötésre irányuló személyesen tett kifejezett és határozott nyilatkozata.

Az anyakönyvvezető a házasságkötésnél való közreműködést megtagadja, ha:

a) a közreműködésre nem illetékes;

b) az eljárásból ki van zárva;

c) a házasságkötésnek törvényes akadálya van;

d) a házasulók a házasságkötés törvényes feltételeit nem igazolták;

e) a házasulók a házasságkötésükhöz a jogszabályban előírt felmentést, illetőleg engedélyt nem mutatták be;

f) a bíróság valamelyik házasulót, akár nem jogerős határozattal is cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezte, vagy a házasuló a házasságkötés időpontjában nyilvánvalóan cselekvőképtelen;

g) a házasulók a házasságkötés után viselni kívánt házassági nevükről nem nyilatkoztak;

h) a házasságkötésre előírt várakozási határidő még nem telt el, illetőleg a házasulók e határidő alól felmentést nem kaptak.

Az anyakönyvvezető a közreműködés megtagadására a házasságkötési eljárás bármely szakaszában jogosult.

A házasság érvénytelensége

Érvénytelen a házasság

a) ha a felek valamelyikének korábbi házassága fennáll; egyenesági rokonok és testvérek házasságkötésekor /egyenesági rokonok esetén az egyik a másiktól származik: szülő, nagyszülő, dédszülő, gyermek, unoka, dédunoka/, oldalági rokonok esetén a természetes személyek ugyan nem egyenesági rokonok, de legalább egy közös felmenő rokonuk van. Az oldalági rokonok közül törvényi akadályba ütközik a testvér testvére /féltestvére/ vérszerinti leszármazójával való házasságkötése, nem köthet házasságot a nagybácsi az unokahúgával vagy a nagynéni az unokaöccsével;

b) testvérnek testvére vér szerinti leszármazójával;

c) a házastársnak volt házastársa egyenesági rokonával;

d) az örökbefogadónak az örökbefogadottal kötött házassága;

DE a testvérnek testvére vér szerinti leszármazójával és a házastársnak volt házastársa egyenesági rokonával kötött házassága nem érvénytelen, ha a jegyző felmentést ad, akár a házasságkötés előtt, akár utóbb, a házasság fennállása alatt.

A bírói gyakorlat szerint házassági akadály kizárólag az örökbefogadó és az örökbefogadott között áll fenn. Nem érvénytelen az örökbefogadó vérszerinti leszármazója és örökbefogadott gyermeke között kötött házasság. De nincs törvényi akadálya az örökbefogadó szülő két örökbefogadott gyermeke házasságkötésének, feltéve, hogy a testvérek között nincs oldalági rokonság.

Az örökbefogadó és az örökbefogadott között fennálló házassági akadály csak az örökbefogadás fennállása alatt érvényesül. Elhárítható a házassági akadály, illetőleg a már megkötött házasság érvénytelensége az örökbefogadás felbontásával.

e) aki a házasság megkötésekor cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt állott

DE a gondnokság alá helyezett házassága érvényessé válik, ha azt a gondnokság alá helyezésének megszüntetése után a házasság fennállása alatt nem támadja meg.